Csárda - Halászcsárda

A csárda a XVIII. és XIX. Századi Magyarország jellegzetes-elsősorban alföldi-épülete volt, a legjelentősebb városhelyekre vezető utak mellett egynapi-félnapi járásra helyezkedtek el. A pusztai csárdák az Alföldön nagy számmal a török hódoltság megszűnése után kezdtek feltűnni és a sok elpusztult falu miatt az egymástól távol fekvő mezővárosok között mint pusztai vendégfogadók nélkülözhetetlenek voltak az utasember és a vásározó kereskedők számára.

Ezen a helyen már a múlt században is vendéglõ állt, amit a Kõbányárol idekerült Sipos Károly 1930-ban mint halászkertet nyitott meg (5 kg hallal kezdte meg a mûködésést amit 2 napig árult). A vendégek hamar megkedvelték az üzletet. Az Iparatestület több esetben elismerte, díjazta tevékenységét és Budapest egyik elismert, közkedvelt vacsorázó helye lett. A régi épület helyén a hagyományos óbudai vendéglátás szellemében lett a mai Régi Sipos Halászkert.

Megújult környezetben , házias ételekkel , magyaros ízekkel várja a RÓZSÁS CSÁRDA minden kedves régi és új vendégeit

A jellegében magyar kékfestő hagyományokat őrző tanyasi étterem feleleveníti a monarchia korából ismert, de hazánkban már elfeledett Heuriger-ek stílusát, a családi vendéglátás baráti hangulatát.